V. Betegbiztonsági Konferencia a WHO Világnapján

2023-ban a WHO Betegbiztonsági Világnap fókuszában a betegek és hozzátartozóik ellátásba történő bevonása állt. Bizonyított ugyanis, hogy ha a betegeket partnerként kezeljük az ellátás során, jobb eredményeket érhetünk el mind az egészségi állapotbeli változásokban és betegelégedettségben, mind pedig a betegbiztonság terén. Ezért a WHO az idei “Elevate the voice of patients” szlogenű felhívása sürgeti a döntéshozókat olyan stratégiák megfogalmazásában, amelyek elősegítik, hogy a betegek saját ellátásuk aktív részeseivé válhassanak. A Betegbiztonsági Világnap idei fő célkitűzései:

A betegbevonás szükségességére vonatkozó figyelemfelhívás az ellátórendszer minden szintjén
A döntéshozók, ágazati vezetők, ellátók és betegszervezetek elkötelezettségének növelése a betegbevonás fejlesztésében
A betegek felkészítése a saját ellátásukban történő aktív részvételre
A mihamarabbi beavatkozás és a Global Patient Safety Action Plan (Globális betegbiztonsági akcióterv) gyakorlatba ültetésének sürgetése

A Budapesten 2023.szeptember 18-án több mint 220 fő részvételével megrendezett Betegbiztonság Világnapi konferencia is e célkitűzések mentén a betegbevonás ágazati és intézményi szintű témáit járta körbe.

Dr. Belicza Éva és a WHO Magyarországi Irodájának képviseletében megjelent Dr. Szigeti Szabolcs megnyitó beszédeit követően a konferencia első szekciójában az előadók a betegek bevonásának rendszerszintű kérdéseit járták körbe.

Dr. Moizs Mariann az ágazati minisztérium képviseletében a betegbevonásra fókuszáló új ágazati stratégiákról és a releváns ellátási standardok fejlesztéséről tartott előadást.

Dr. Szócska Miklós második előadóként a sikeres változtatásvezetési stratégiákról tartott előadása szerint a gyakorlati tapasztalatok is megerősítik azt, hogy a siker titka az érintett szereplők, szervezetek bevonása. Kulcsüzenete, hogy “a siker csak akkor következhet be, ha az egészségügy szereplői (és nemcsak az orvosok, hanem a szakdolgozók is) a magukénak érzik a programot”. Az ágazati változtatásokról szervezett tapasztalatokból azonban nemcsak a döntéshozók, hanem a betegbevonást fejleszteni kívánó intézmények is profitálhatnak.

A harmadik előadásban Dr. Kovács Gábor egy olyan egészségügyi finanszírozási modell, az ún. kötegelt finanszírozási technika kialakításáról és bevezetéséről beszélt, amely – azon túl, hogy magasabb szintű ágazati hatékonyságot lehet rajta keresztül elérni – a megfelelő követelmények mellett alkalmas a betegbiztonság szintjének javítására is.

Dr. Purebl György a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének képviseletében a betegbevonás jelentőségét, nemzetközi tapasztalatait és főbb kritériumait ismertette. A főbb kritériumok között említendő, hogy a betegbevonás több kell legyen, mint puszta tájékoztatás (információtúladagolás). A sikeres bevonáshoz a beteg felelősségérzetét is növelni szükséges, ennek alapfeltétele, hogy érezze, hogy része van a saját ellátására vonatkozó döntésekben.

A szekció két utolsó előadása a betegek bevonására irányuló jó gyakorlatokat mutatott be. Dr. Grózli Csaba a Magyar Szervátültetettek Szövetségének céljait, tapasztalatait, motivációs gyakorlatait ismertette. Dr. Balázs Máté Ádám pedig a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai klinikájának “Betegekkel a betegekért” c. kampányáról számolt be. Mindkét előadó megerősítette, hogy a sikeres betegellátásban nagy szerepe van a betegek saját belső elkötelezettségének, saját állapotuk megértésének és az ellátásukba való aktív bevonódásuknak.

A délutáni első szekciójában hat előadás volt, amely során a betegek és a hozzátartozók bevonásának különböző aspektusait mutatták be. A Belügyminisztérium Integrált Jogvédelmi Szolgálat munkatársai, Dr. Novák Krisztina és Dr. Lengyel Ingrid egy-egy előadásban ismertették, hogy az elmúlt években mennyi és milyen jellegű betegjogi megkeresések voltak, a betegjoggal kapcsolatos fogalmakat és definíciókat, illetve, hogy milyen formában lehet a betegjogokat érvényesíteni. Schuster Barbara a Vertebra Alapítvány tevékenységét mutatta be, és hogy hogyan sikerült az ellátórendszert tehermentesíteni a műtéten áteső súlyos gerincdeformitásban szenvedő betegek esetén. A szekció második felében a biztonságos gyógyszerelés volt a központi téma. Dr. Schmidt Dániel a gyógyszerbiztonság általános kihívásait ismertette, és hogy ezeket hogyan lehet kezelni a napi gyakorlat során. Bujdosó Eszter az előadásában bemutatta, hogy az időskorúak esetén miért kell jobban odafigyelni a biztonságos gyógyszerelésre, és hogy milyen lépéseket célszerű tenni ennek javítására. A szekció utolsó előadását Dr. Kresznovszki Miklós tartotta, aki arról beszélt, hogy a digitális technológia milyen segítséget tud nyújtani a közforgalmú gyógyszertárakban.

A délutáni második szekció a betegoktatásról szólt, amiben öt előadást lehetett meghallgatni. Horváth Anikó azt mutatta be, hogy a MEES 2.0-ra való átállás milyen lehetőségeket nyújtott a betegoktatás szabályozása terén, és hogy rendszerszinten milyen tényezőket érdemes figyelembe venni a sikeres kivitelezés érdekében. A vastagbélrákban szenvedő betegek oktatásának fontosságáról és összetettségéről Tamáska Mariann tartott prezentációt, amelynek keretén belül arról is szó volt, hogy a megfelelően kivitelezett oktatás javítja a műtéti kimeneteket. A sztómaterápia alapjairól, a preoperatív oktatás jelentőségéről, valamint az utógondozási feladatokról Orbán Andrea adott előadást. Ezt követően Gurgolné Marcsa Krisztina részletesen bemutatta a sugárterápiában is használható Olvasni Oktatni Ismerni Betegtámogató Program jellegzetességeit, és hogy a programban résztvevő betegekkel milyen eredményt sikerült elérni, valamint, hogy a betegek mennyire voltak elégedettek ezzel a megközelítéssel. Végezetül Kelemen Mónika az idős betegek hozzátartozóinak bevonásának lépéseiről és előnyeiről beszélt, valamint, hogy a projektben résztvevő gondozottaknak és hozzátartozóknak milyen pozitív tapasztalataik voltak.

A konferencia előadásai összességében rámutattak arra, hogy a betegek bevonása és oktatása hasznos, mivel javítja az ellátás eredményességét és biztonságát, valamint erre igény van mind a betegek, mind hozzátartozók és mind az egészségügyi dolgozók részéről.