VI. Betegbiztonsági Konferencia a WHO Világnapján

2024. szeptember 17-én az Egészségügyi Menedzserképző Központ és a NEVES Egyesület közösen rendezte meg a VI. Betegbiztonsági Világnapi Konferenciát a World Health Organization (WHO) jelentős szakmai és anyagi támogatásával. A Világnap fókuszában idén a diagnosztikai biztonság fejlesztése állt.

A konferencia első blokkja – Diagnosztikai biztonság a WHO megközelítésében – angol nyelven zajlott. A WHO által meghívott neves külföldi szakértők előadásaihoz a WHO szinkrontolmácsot is biztosított.

Haris Hajrulahovic, a WHO magyarországi Országirodájának vezetője, Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Betegbiztonsági Tanszékének korábbi vezetője, João Breda, a WHO athéni irodájának vezetője és Becker Dávid, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese megnyitó beszédeit követően az európai régió betegbiztonsági kérdéseiről esett szó, az ártalom nélküli, magas színvonalú ellátás megvalósítása felé tett lépésekről.

Válter Fonseca, a WHO minőségi betegellátással és betegbiztonsággal foglalkozó athéni irodájának tisztviselője a magas színvonalú betegellátás jelentőségét és az egészségügyi rendszerek átalakításának szükségességét helyezte előadása fókuszába. Hangsúlyozta az Universal Health Coverage jelentőségét, amelynek célja, hogy mindenki anyagi nehézségek nélkül férjen hozzá jó minőségű egészségügyi ellátáshoz. Szót ejtett a WHO Globális Betegbiztonsági jelentéséről is, amely számos javaslatot fogalmaz meg az európai régió számára, mint például a betegbiztonságra fordított költségvetési források növelése és az egészségügyi dolgozók fokozott jogi védelme.

Meena Rafiq, orvos, a University College London és a Melbourne-i Egyetem vezető klinikai kutatója az alapellátásban fellépő diagnosztikai hibákról tartott előadást. Az ilyen hibák késői, helytelen vagy észre nem vett diagnózishoz vezethetnek, leggyakrabban rákbetegségek, kardiovaszkuláris problémák és fertőzések esetén. Az előadó kitért arra is, hogy a WHO által kidolgozott többdimenziós megközelítés segíthet a diagnosztikai biztonság javításában, például a biztonságos diagnosztikai folyamatok tervezésével, az egészségügyi dolgozók döntéshozatalának támogatásával és a betegek bevonásával.

2. blokk: Diagnosztika és betegbiztonság vezetői szemmel

Vásárhelyi Barna, a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a diagnosztikai döntések jelentős része laborvizsgálati eredményekre épül, ezért kiemelten fontos, hogy ezek pontosak legyenek és időben rendelkezésre álljanak. Szót ejtett arról, hogy évente mintegy 8-10 millió vizsgálatot végeznek a Semmelweis Egyetemen, míg országos szinten ez a szám megközelítheti a 250 milliót, bár pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre. Kitért arra is, hogy sajnos sok vizsgálatkérés indokolatlan, nem támogatja a klinikai döntéseket, pl. redundáns információkat szolgáltatnak. Az előadó felvetette, hogy bizonyos, kiemelten drága, nagyon speciális vagy kevés információt adó vizsgálatok elérhetőségét korlátozni kellene. Az adatkezelési kérdések is szóba kerültek az előadásban, szükséges lenne az adatvédelmi protokollok bevezetése és adatvédelmi tanácsadás rendszeresítése.

Bereczki Dániel, a Neurológiai Klinika igazgatója a stroke ellátás klinikai auditját mutatta be előadásában. Az audit során a szakmai tevékenység szisztematikus és kritikus ellenőrzése és értékelése történik a folyamat javítása, ezáltal a betegellátás minőségének fejlesztése érdekében. A neurológiai osztályokon országosan 2004 és 2020 között az agyi vérkeringési zavar tette ki az esetek több mint felét, ezért választották a témát. Az auditálást három szinten végezték, nemzetközi, országos és helyi adatforrásokra támaszkodva. A folyamat során átvizsgálták saját gyakorlatukat és összehasonlították az érvényes szakmai ajánlásokkal. Vizsgálatuk eredményei hozzájárultak szakmai tevékenységük rendszeres elemzéséhez és fejlesztéséhez.

Szijártó Attila, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) igazgatója, előadásában bemutatta a STéG működését, amely a betegutak és multidiszciplináris teamek professzionális megszervezésén alapszik. A közel 500 fős csapat, amely 144 orvost foglal magában, különböző munkacsoportokban dolgozik, mint például a coloproctológia, endokrin sebészet, transzplantációs munkacsoport. A klinikán évente mintegy 5.500 műtétet és 6.000 endoszkópos vizsgálatot végeznek, és napi szinten 350-400 járóbeteg ellátását biztosítják. A multidiszciplináris teamek megbeszélései heti rendszerességgel zajlanak, a betegek számára pszichológiai felkészítő tréning is elérhető a műtét előtt. A klinika kiemelkedő eredményeket ért el: egységes betegellátás, szinergia, időnyerés, valamint kiváló morbiditási és mortalitási mutatók igazolják a szervezés hatékonyságát.

Pápai György az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) orvosigazgatója előadásában bemutatta, hogy az OMSZ milyen lépéseket tesz a prehospitális diagnózis biztonságának megvalósításáért és hogyan törekszik annak folyamatos fejlesztésére. Az OMSZ, mint állami feladatot ellátó szervezet, sürgősségi betegellátást, földi és légi mentést is biztosít, szigorú törvényi és rendeleti szabályozások alapján. Az OMSZ fejlesztései közé tartozik a sürgősségi priorizálást megvalósító P1-P5 döntéstámogatási protokoll bevezetése, amely jelentősen javítja a beérkező segélyhívások súlyosságának megítélését és a teendők meghatározását. Az OMSZ munkáját strukturált képzési programok, rendszeres fejlesztések és folyamatos ellenőrzési, értékelési rendszerek támogatják, amelyek hozzájárulnak a magas szintű betegellátáshoz.

Kádár Emese Lenke, Richter Érdemérem nyertes háziorvos a háziorvosi praxisban meglévő kommunikációs lehetőségeket és a tapasztalható nehézségeket mutatta be. A háziorvosoknak korlátlan betegbeáramlással kell szembenézniük, miközben csak korlátozottan állnak rendelkezésre diagnosztikai eszközök. Nemcsak egészségügyi problémákkal, hanem szociális ügyekkel is foglalkoznak, és lehetőségük van a páciensek szoros követésére. Az előadó beszélt a praxisában alkalmazott kommunikációs módszerekről, mint az e-mailes kapcsolattartás, amelynek során a gyógyszerek felírására, beutalók megírására, és leletek megbeszélésére is lehetőség van. Ezen kívül csoportos kommunikációs módszereket is alkalmaz, például rendszeresen küld háziorvosi hírleveleket a betegeinek egy-egy gyakori betegséggel/ tünettel/ tévhittel kapcsolatosan. A megújított kommunikáció eredményeként a telefonhívások száma csökkent, így több figyelmet tudnak fordítani a személyesen megjelenő betegekre, miközben a betegek is tudatosabbá váltak saját szerepüket illetően. Összességében a háziorvosi praxisok működésének javítása érdekében fontos a kommunikációs csatornák fejlesztése.

3. blokk: Az adatok és a mesterséges intelligencia szerepe a diagnosztikában

Kováts Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ informatikai szakértője az anamnesztikus adatok és a mesterséges intelligencia (MI) összekapcsolásának lehetőségeiről tartott előadást. Bemutatta, hogy a digitális technológiák fejlődése forradalmasítja az egészségügyi adatok feldolgozását, ezáltal az orvosi döntéshozatal pontosabbá, gyorsabbá és személyre szabottabbá válik. Az MI-t már sikeresen alkalmazzák több területen, például képalkotásban, gyógyszerkutatásban és molekuláris diagnosztikában, ahol nagy adatmennyiséget képes gyorsan és hatékonyan elemezni. Az MI által kínált lehetőségek között szerepel a betegségek kockázati tényezőinek azonosítása, a pontosabb diagnózis és a személyre szabott kezelés kiválasztása. Emellett segíti az ellátórendszer erőforrásainak tervezését és az időgazdálkodást, növelheti a hatékonyságot.

Pollner Péter a Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ docensének előadása a gépek szerepéről szólt a biztonságosabb diagnosztika támogatásában. A gépi döntéstámogatás konzisztens, többszörösen ellenőrzött döntéseket eredményez. A mesterséges intelligencia (MI) csak annyira okos, amennyire megtanítjuk, viszont annyi adatot tud kezelni, amennyire az ember nem képes. Jelenleg a CRC (vastagbélrák) szűréshez zajlik az MI támogatás fejlesztése. A cél, hogy a technológia széles körben elfogadottá váljon és beépüljön a napi diagnosztikai rutinba.

Belicza Éva a Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Betegbiztonsági Tanszék korábbi vezetője előadásában részletesen ismertette, hogyan járulhatnak hozzá az adatalapú elemzések a diagnosztikai biztonság fejlesztéséhez. Hangsúlyozta, hogy az adatok segítségével elsősorban a diagnosztikai folyamat mérhető, nem pedig a diagnózisok megfelelősége. Kiemelte, hogy diabétesz és daganatok témában végzett kutatások eredményei alapján az adatelemzések tükröt mutatnak a diagnosztikai tevékenységről mind szolgáltatói, mind rendszerszinten. Ennek köszönhetően azonosíthatók a legjobb gyakorlatok és a problémás területek, valamint észlelhetők a javuló vagy romló tendenciák. Az elemzések megmutatják a kiszolgáltatott lakosságcsoportokat, például kor vagy lakóhely alapján, és meghatározzák azokat a területeket, amelyek további, mélyebb elemzést igényelnek. Hangsúlyozta továbbá, hogy az eredmények alapján az érintett szolgáltatók és döntéshozók feladata az okok feltárása, valamint a szükséges javító intézkedések meghozatala és végrehajtása.

Vida Zoltán, a Maros Rendelő orvosigazgatója, előadásában a radiológiai diagnosztika biztonsági kihívásait és azok kezelésének lehetőségeit mutatta be. Rávilágított, hogy a radiológia jellegzetességei – mint a gyakran személyesen nem ismert betegek kezelése, a technológiai követelmények és a digitalizált munkafolyamatok – különleges kockázatokat hordoznak. Az előadás kitért a képalkotó diagnosztika kritikus szerepére az egészségügyi döntéshozatalban, amely meghatározó az egészségügyi szolgáltatók biztonságos működése szempontjából. A feltárt kockázatok között szerepelt a betegek és orvosok tájékoztatásának hiányossága, a nem megfelelő vizsgálati előkészítés, valamint az adatkezelés és azonosítás hibái. Kiemelte a kiberbiztonság fontosságát, különösen a digitalizáció rohamos fejlődése miatt, ami a radiológiai rendszerekre fokozottan érvényes. Végezetül hangsúlyozta, hogy a radiológia akkor lesz képes a maximális biztonságra, ha a folyamatai biztonságosak, ha a digitalizációs fejlesztésekkel párhuzamosan a “kiberérettség” is tudatos fejlesztésre kerül, ha szabályozott, aktívan szervezett betegutak biztosítják a diagnosztikai szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a diagnosztikai eredmény hasznosulását.

Benyó Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai Intenzív Terápiás Intézet (SZTE SZAKK) vezető ápolója az Intézetében megvalósult „Standardizált mintavételi eszközhasználat” projekt tanulságait ismertette. A projekt célja az volt, hogy a vérgázmintavételezések terén a praeanalitikai hibák arányát a korábbi 17%-ról 3% alá csökkentsék, egy új mintavételi eszköz bevezetésével. Az osztály dolgozóinak aktív részvételével megvalósított 6 hónapos projekt eredményeként a standardizált mintavételi eszköz használatával a hibák arányát 0,044%-ra csökkentették, amely a biztonság növelésén túl jelentős anyagi megtakarítást is eredményezett. A későbbi visszamérés során igazolódott, hogy az elért eredményeket sikerült fenntartaniuk, sőt, még tovább csökkentették a hibaarányt. A nemzetközi és hazai szakirodalom alapján a POCT (helyszíni diagnosztika) területének lehetséges buktatóit is vizsgálták, és összevetették az SZTE-n szerzett tapasztalatokkal. A projekt hozzájárult ahhoz, hogy a POCT rendszert, mely Magyarországon egyelőre még nem teljesen szabályozott, felkészítsék a minősítési folyamatra.

A konferencia publikus előadásai az alábbi linkeken érhetők el: