67. NEVES Fórum
2025. január 30-án a NEVES Egyesület és az EMK közös szervezésében került sor a 67. NEVES Betegbiztonsági Fórumra, “Iránymutatás a táplálásterápia útvesztőjében” címmel. A téma apropóját a február elején a világ számos országában megrendezendő Szondatáplálás hete adta. Az esemény szakmai partnere és támogatója a Nutricia volt.
Az előadások jól érzékeltették, milyen széleskörű szakmai együttműködésre van szükség az ellátórendszer különböző szereplői között ahhoz, hogy a betegek megfelelő és biztonságos ellátásban részesülhessenek. Az előadók körében – a szakterületük jeles képviselőiként – dietetikus, orvos, logopédus és nyelésterapeuta, valamint klinikai szakgyógyszerész is szerepet kapott, bemutatva a legfontosabb újdonságokat, betegbiztonsági vonatkozásokat a táplálásterápia területén.
A Fórumot Sinka Erika, a Betegbiztonsági Tanszék oktatója és a NEVES Egyesület titkára nyitotta meg. Tájékoztatta a résztvevőket, hogy a korábbi események összefoglalói a NEVES Fórum honlapján (info.nevesforum.hu) megtekinthetők, míg a betegbiztonsággal kapcsolatos szakmai információk a betegbiztonsag.info oldalon érhetők el. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a NEVES Egyesület részére is fel lehet ajánlani az adó 1%-át, amelyhez az egyesület adószáma: 9280712-1-41.
A NEVES Egyesület elkötelezett a táplálásterápia fejlesztése mellett, ennek részeként egy támogató nyilatkozatot adott ki a Szondatáplálás Hetéhez kapcsolódóan. Az Egyesület vállalja, hogy módszertani támogatást nyújt a táplálásterápia folyamatainak standardizálásához, és a biztonságos végrehajtást támogató változtatások bevezetéséhez.
A fórum moderátora Koczó Anita, a Nutricia Otthonápolási Szolgálatának home care menedzsere volt. Beszédében kiemelte, hogy február elején zajlik a Feeding Tube Awareness Week (Szondatáplálás hete), amelyhez a Nutricia immár negyedik éve csatlakozik. Rámutatott arra, hogy bár az orvostudomány rohamosan fejlődik, a sikeres betegkimenetelhez alapvető feltételek, például a megfelelő táplálás biztosítása elengedhetetlen. Beszédében utalt a 2022-es Bécsi Deklarációra, amely hangsúlyozza, hogy az élelemhez való emberi jogot minden környezetben, így a klinikai körülmények között is tiszteletben kell tartani. A szondatáplálás, mint életmentő beavatkozás, kiemelt figyelmet igényel, és azt a lehető legbiztonságosabb módon kell elvégezni.
Dr. Molnár Andrea, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Klinikai táplálás témavezetője és a Nutricia tudományos munkacsoport vezetője előadásában dietetikusi szemmel mutatta be a betegek tápláltsági állapota szűrésének és nyomon követésének fontosságát. Kiemelte, hogy a kóros tápláltsági állapot súlyosan befolyásolja a betegség kimenetelét, növeli a kórházi tartózkodás hosszát, a komplikációk számát és súlyosságát, valamint csökkenti a betegek életminőségét.
Rávilágított arra, hogy a kóros tápláltsági állapot prediktív tényező lehet tervezett műtétek esetében, amikor még van lehetőség a tápláltsági állapot javítására. Ezzel szemben sürgősségi műtétnél már nincs idő a beavatkozásra, ezért fontos, hogy a betegek tápláltsági állapota mindig megfelelő legyen.
Az előadás során ismertette a malnutríció rizikószűrésének módszereit, hangsúlyozva, hogy számos szakmai ajánlás és európai irányelv (például ESPEN) rendelkezésre áll a szűrés, táplálás és betegkövetés területén. Kiemelte, hogy a szűrés nemcsak a malnutrícióra, hanem a szarkopéniára és a diszfágiára is ki kell terjedjen, és ezek mindegyikére elérhetők kérdőívek.
Az előadás végén kitért arra is, hogy a táplálásterápián lévő betegek betegútja sokszereplős és összetett lehet, ami nehezíti az ellátást. Rávilágított arra, hogy az egészségügyi dolgozók széles körű oktatására lenne szükség a megfelelő betegellátás biztosítása érdekében.
Zárásként az irányelvek implementálásának nehézségeit elemezte, hangsúlyozva, hogy az ismeretek hiánya, a betegségközpontú szemlélet, a rutin malnutríciószűrés elmaradása és a dietetikusok klinikai csapatoktól való elkülönülése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy az ajánlások nem mindig valósulnak meg a gyakorlatban.
Dr. Sahin Péter, a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság elnöke, a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézete főorvosa, előadásában az enterálisan táplált betegek követéséről és a táplálási team-ek jelentőségéről beszélt. Kiemelte, hogy a szondatáplált betegek hazabocsátásakor kulcsfontosságú a megfelelő táplálási terv kidolgozása, a betegek edukálása és tudásuk ellenőrzése. Fontos továbbá a szükséges eszközök, például táplálási pumpa, tápszer és infúziós szerelék receptre történő felírása. Mivel a dietetikusok kompetenciája nem terjed ki minden szükséges feladatra, ezért fontos az együttműködés az egészségügyi szakemberek között.
Az előadásban szó esett az otthoni enterális táplálás minőségi indikátorairól is, amelyek közé tartozik az infekciók száma, a kórházi visszavételek aránya és a beteg életminősége. A cél az optimális enterális táplálás biztosítása, amely minimalizálja a komplikációkat. 3-6 havonta javasolt a kontroll, amelynek során dietetikus, gyógytornász és pszichológus bevonása is indokolt lehet.
A táplálási teamben a dietetikus, gasztroenterológus, klinikai gyógyszerész, táplálási nővér mellett egyéb specialistáknak (például sebész, intenzív terápiás szakember) is fontos szerepe lehet. A háziorvosokat is be kellene vonni az otthoni táplálásba, és a pszichológus jelenléte is hasznos lenne. Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy a jól működő táplálási team jelentősen csökkenthetné a mortalitást, a kórházban való tartózkodás hosszát, és a kanüllel összefüggő fertőzések előfordulását is.
Németh Mariann, a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Intézetének logopédusa előadásában a logopédus szerepét ismertette a diszfágia szűrésében és menedzsmentjében. Kiemelte, hogy hazai és nemzetközi irányelvek alapján minden agysérült betegnek át kell esnie diszfágia szűrésen. Amennyiben aspirációs kockázat merül fel, eszközös vizsgálatra is szükség van.
A diszfágia menedzsmentjéhez Magyarországon a logopédusok ill. hang-beszéd és nyelésterapeuták rendelkeznek megfelelő képzettséggel. A menedzsment két szakaszból áll: diagnosztika és terápia. A diagnosztika alapdiagnosztikai szűrésből és eszközös vizsgálatokból tevődik össze. A flexibilis endoszkópos vizsgálat a legelterjedtebb módszer, amely lehetővé teszi a nyelési diszfunkciók azonosítását és az aspiráció kockázatának csökkentését célzó beavatkozások meghatározását.
A terápiás lehetőségek közé tartoznak a rehabilitációs, kompenzációs és preventív beavatkozások, beleértve a testtartás változtatását, az étel konzisztenciájának módosítását és a mesterséges táplálás alkalmazását. A betegek és hozzátartozóik megfelelő tájékoztatása kulcsfontosságú a hatékony kezelés érdekében.
Dr. Ferdinandy Csilla, az Országos Korányi Pulmonlógiai Intézet munkatársa előadásában bemutatta a klinikai szakgyógyszerész szerepét a táplálásterápiában. Kiemelte, hogy a klinikai táplálás alapvető emberi jog, amelyet a 2022-es Bécsi Deklaráció is megerősített. A multidiszciplináris teamek működtetése elengedhetetlen a hatékony betegellátás érdekében.
A traumatológiai és onkológiai ellátás során, a betegek elektív műtétekre való felkészítésében a klinikai szakgyógyszerészek kulcsszerepet játszanak az enterális tápszerek kiválasztásában. A traumatológiai intézetben végzett kutatás eredményei szerint a megfelelő táplálásterápia csökkenti az antibiotikum-felhasználást és az ápolási napok számát, ezáltal költséghatékonyabbá teszi az ellátást.
Az enterális táplálószondán keresztüli gyógyszerelés speciális kihívásokat jelent, mivel a gyógyszerek összetörése befolyásolhatja a hatóanyag felszabadulását és felszívódását. A gyógyszerész szerepe kiemelt e folyamat biztonságosságának biztosításában.
2006-ban elindult egy nemzetközi kutatás a táplálásra vonatkozó problémakör felméréséről, amelynek fókuszában a betegségekhez társuló malnutríció, a betegek tápláltsági állapota és a klinikai táplálási intervenciók állnak. Magyarország tavaly csatlakozott a kezdeményezéshez. A Nutrition Day felmérés lehetőséget ad a táplálásterápiás beavatkozások hatékonyságának monitorozására. A következő Nutrition Day-hez való csatlakozással és további információkkal kapcsolatban a www.nutritionDay.org oldalon lehet tájékozódni. Minden érintett számára érdemes részt venni a programban, hogy minél több adat álljon rendelkezésre a hatékonyabb táplálásterápia érdekében.
Az előadásokat követően az ellátás különböző területeiről érkező neves ápolásvezetők számoltak be a táplálásterápiával kapcsolatos kihívásaikról és jógyakorlataikról egy inspiráló kerekasztal-beszélgetés keretében. A beszélgetés címe: „A prehabilitációtól a rehabilitációig, betegbiztonsági megfontolások a betegút során”, résztvevői:
- Benyó Lajos – Vezető Ápoló, SZTE SZAKK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet
- Halmavánszki Szilvia – Klinika Vezető Ápoló, Semmelweis Egyetem Sebészeti Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika
- Kontra Andrea – Klinika Vezető Főnővér, Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinika
- Sallai Zsuzsa – Ápolási Igazgató, Országos Onkológiai Intézet
- Szkupeny Johanna – Vezető Főnővér, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Felnőtt Kardiológiai Osztály
- Virág Andrea – Klinikai Vezető Ápoló, Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ
Az előadások diái az alábbi linkeken érhetők el:
Sinka Erika: Köszöntő, aktualitások
Dr. Molnár Andrea: A tápláltsági állapot és a táplálásterápia jelentősége
Dr. Sahin Péter: Enterálisan táplált betegek követése, a táplálási team-ek jelentősége
Németh Mariann: Logopédus szerepe a dysphagiaterápiájában és a FEES vizsgálatban
Dr. Ferdinandy Csilla: A klinikai szakgyógyszerész szerepe a táplálásterápiában
A kerekasztal beszélgetésről készített videó itt tekinthető meg: 67. NEVES Fórum – Kerekasztal-beszélgetés