22. NEVES Betegbiztonsági fórum
2013. február 14-én került megrendezésre a XXII. NEVES Betegbiztonsági Fórum, a téma ezúttal a betegbiztonságot bizonyítottan javító, követésre alkalmas jó gyakorlatok bemutatása és a hazai környezetben való bevezetés lehetőségeinek megvitatása volt.
Az elhangzott előadásokban a sebészeti ellátás biztonságának fokozását, a gyógyszerelés biztonságát és a kézhigiénés gyakorlatok javítását célzó programok kerültek bemutatásra, mint az Európai Unió Joint Action(EU JA) programjában azonosított, implementációra javasolt gyakorlatok.
Az EU program keretében bevezetésre javasolt gyakorlatok azonosítása irodalomkutatáson alapult. Az irodalomkutatás segítségével megtalált gyakorlatok akkor kerülhettek be a tagállamok számára átültetésre javasolt gyakorlatok körébe, ha az előre meghatározott 5 válogatási kritérium mindegyikét bizonyítottan teljesítették, így:
- több közlemény szerint és megfelelő elrendezésű vizsgálatok alapján a betegbiztonságot bizonyítottan eredményesen javítják,
- átültethetőek különböző ellátási szintekre és /vagy különböző profilú osztályokra,
- a JA program keretében megvalósíthatóak,
- létezik jól és könnyen alkalmazható, kidolgozott, a gyakorlat bevezetését megkönnyítő eszköztár (toolkit),
- a betegek aktív közreműködése, bevonása lehetséges.
A Fórum további részében a gyakorlatok fenti kritériumok szerinti bemutatása zajlott.
Az első előadásban dr. Belicza Éva beszélt a sebészeti ellátás biztonságának javításáról. A cél, hogy a sebészeti ellátással összefüggő nemkívánatos események előfordulását vissza lehessen szorítani, erre jó gyakorlat a WHO által fejlesztett biztonságos sebészeti ellátás biztonságát segítő ellenőrzőlista (Safe Surgery Checklist) alkalmazása. A gyakorlat hazai alkalmazása intézményi szinten már több intézményben is megvalósult. A megvalósíthatóságnál alacsony az erőforrás igénye, nem igényel plusz humánerőforrást.
A második előadásban Dr. Lám Judit beszélt a gyógyszerelésbiztonságának javításának egyik lehetséges módszeréről a gyógyszeregyeztetésről (Medication Reconcilitaion). A bemutatott jó gyakorlat: a lehető legpontosabb gyógyszerlista felvétele és egyeztetése a beteg felvételekor, áthelyezésekor és a elbocsátásakor elrendelt gyógyszerekkel, és a folyamat során talált dokumentálatlan ellentmondások feloldása mielőtt még ezek következtében nemkívánatos esemény következik be. A gyakorlat eredményessége bizonyított, így a betegátadásokhoz kapcsolódó eltérések és a nemkívánatos események számát is csökkenti. A gyakorlat megvalósításában a betegbevonásnak alapvető szerepe van. Az implementáció egyik gátló tényezője lehet azonban a gyakorlat magas humánerőforrás igénye.
A harmadik előadásban dr. Belicza Éva a kézhigiénés compliance javításáról beszélt, mellyel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulása csökkenthető. A WHO irányelvet dolgozott ki, amely öt mozzanatot emel ki a betegellátás során, amikor az ellátóknak kézhigiénés tevékenységet kell végezniük. A kézhigiéné javítására kidolgozott, bizonyítottan eredményes multimodális stratégia szerint nem elég csak az eszközöket biztosítani, hanem szükség van oktatásra, értékelésre és visszacsatolásra is.
A fórum második blokkját a videokonferenciával csatlakozott Tihanyi Mariann és a Zala Megyei Kórház (ZMK)vezetősége kezdte, akik ismertették az intézményi szinten már bevezetésre került jó gyakorlatokat gyűjtő kérdőív kitöltésének tapasztalatait. Az előadásban bemutatottak segítették a többi intézményt a gyakorlataik jelentésében, a JA program kérdőívének kitöltésében. A ZMK csatlakozásának oka az volt, hogy a saját jó gyakorlatukat bemutathassák, más gyakorlatokat megismerjenek és tanuljanak belőle.
A Fórum harmadik, tapasztalatcserére alkalmas blokkjában a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház és a Kaposi Mór Oktató Kórház mutatta be a biztonságos sebészeti ellátást célzó, már működő programját és a sebészeti ellenőrző lista bevezetési tapasztalatait. A Kaposi Mór Oktatókórházban évek óta használják az ellenőrző listát, nincs ellenállás, a kórlaphoz csatolták, csak pozitív tapasztalatok vannak alkalmazásával kapcsolatban. A lista oktatását szakmacsoportok szerint szervezték meg, a bevezetés felsővezető döntéssel történt. Dr. Vancsó Ágnes felkért hozzászólóként beszélt a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórházbanszabályozott, már működő rendszerbe átemelt változtatásokról és arról, hogy a működő rendszer miatt kevesebb ellenállás volt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folyamatosan terjesztették ki a Holdingba tartozó tagkórházakra is. Papíralapon vezetik jelenleg, de tervezik a web-es kitöltést is (palm-top-on.)
A gyógyszerterápia egyeztetéssel kapcsolatban a résztvevők elmondták, hogy nincs arra előírás, hogy hol milyen módon zajlik, jó gyakorlatok vannak, de főképp betegfüggő, hogy ki hogyan tudja menedzselni a betegségét. Sajnálatos tény, hogy járóbeteg szakellátásban nehezen elérhető a gyógyszeranamnézis. Hiányának következményei nem ismertek. Sokféle nemzetközi gyakorlat létezik, keressük a magyar megvalósíthatóság lehetőségeit.
A kézhigiénés compliance javítással kapcsolatosan megállapításra került, hogy bár hazánk is csatlakozott a Nemzeti Kézhigiénés Kampánnyal a WHO fellépéséhez, valamint a jelenleg érvényben lévő módszertani levél is a WHO ajánlásokon alapul, a gyakorlati megvalósításnak komoly korlátot szab a magas költségigény (eszközök, fertőtlenítőszerek, bőrápoló készítmények) és a HR hiány. A résztvevők visszajelzései szerint a dolgozók ismerik az ajánlást, tisztában vannak a kézhigiénés tevékenység elmaradásának kockázatával, elhivatottságban sincs hiány, azonban a program megvalósításához szükséges strukturális feltételek miatt alacsony a hazai compliance. A jelenlegi gazdasági helyzetben problémát jelent még az ajánlás teljesítéséhez szükséges minimum mennyiségű fertőtlenítőszer finanszírozása is az intézetek számára. A résztvevők szerint ennek javulása egészségpolitikai támogatás nélkül nem lehetséges. Megoldás lehetne, ha a kórházak a kiemelt (!) program finanszírozására elkülönített (másra nem felhasználható) kerettel rendelkeznének. Költséghatékonysággal kapcsolatban leginkább azokra a területekre kellene koncentrálni, ahol nagyon magas kockázatú betegek vannak, és az ellátó a helyes kézhigénés gyakorlattal magát is védi, ott, ahol a prevenció kisebb ráfordítást igényel, mint a szövődmények költsége.
Magyarország a bemutatott három gyakorlat pilotként való bevezetését vállalta a Joint Action program keretében. A hazai tapasztalatokról beszámolunk a későbbi rendezvényeinken. A tapasztalatok alapján tervezzük a gyakorlatok bevezetését támogató segédanyagok fejlesztését is.
A Fórum előadásai az alábbi linkeken érhetőek el:
Az ismert legjobb gyakorlatok bevezetésével kapcsolatos gyakorlatok
