23. NEVES Betegbiztonsági fórum
2013. április 11-én megrendezett XXIII. NEVES Betegbiztonsági Fórum során a gyakorló építészek és az egészségügyi ellátók gyakorlati tapasztalatai alapján vizsgáltuk meg az épített környezet és a betegbiztonság kapcsolatát. A kórház kapujától a betegágyig számba vettük az épületek és a környezet kialakításából származó veszélyforrásokat, betegbiztonsági kockázatokat.
Előadásában Dr. Kiss Zsolt István (a Magyar Építőművészek Szövetsége Egészségügyi Munkabizottság vezetője) tartott előadást arról, hogy egy páciens milyen környezeti veszélyekkel találkozik, amikor egészségügyi intézményt látogat meg. Elmondta, hogy ahhoz, hogy biztonságos környezetet tudjunk alkotni, nincs szükség mindig pénzre, innovatívan kell gondolkozni, rajtunk áll, hogy felismerjük a lehetőséget, hogy komfortot tudjunk teremteni. Dr. Kiss Zsolt István beszélt az információs táblák, mozgássérült parkolók, bejáratok, kapuk, recepciók, belső információk, közlekedők és várók fontosságáról, illetve kiemelte az egyéb veszélyforrásokat (csúszásmentesség, lépcsők, liftek, tűzvédelem.)
A második előadásban Komma Olivér a betegbiztonságról és a tényeken alapuló tervezésről beszélt. Az Evidence Based Design egy olyan folyamat, amely hiteles kutatási eredményeket vesz figyelembe az épített környezet kialakítása során. Javítja az erőforrások felhasználását, bevonja a családot a gyógyításba, a személyzet elégedett, a betegek klinikai és terápiás eredményei javulnak.
A megbeszélés során hozzászólásokat hallhattunk arról, hogy gyakorló orvosok, ápolási igazgatóhelyettesek, kórházi tűzvédelmi felelősök hogyan látják saját kórházukban, illetve globálisan a kórházi betegellátás során fellépő és folyamatosan jelen lévő, épített környezettel összefüggő betegbiztonsági kockázatokat.
Így szóba került az allergológiai szempontból fontos beteg-épület szindróma (sick building syndrome), az egészségügyi épületek penészesedése, és az ebből kialakuló allergiás reakciók, illetve a külső környezetben jelen levő allergizáló növények. Az elhangzott javaslatok alapján a kórház környezetébe telepített növények kiválasztásánál is allergénszegény növényeket érdemes választani. Az ellátók szempontjából számos további hiányosság került említésre, így például tárolási, raktározási nehézségek, kisegítő helyiségek hiánya, szelektív hulladékgyűjtés, konténerek tárolása, utólagosan beépített vizesblokkok, takarítással kapcsolatos hiányosságok, nővérpult, gyógyszerelosztó szűkössége, befelé nyíló ajtók, szellőzésmentesség, pelenkák gyűjtése, ágytálak fertőtlenítése, MRSA-s betegek kezelése, selejtes és a nem használatos eszközök tárolása.
Arra is felhívták a figyelmet, a kórházon belül lévő helyiségek nagyságára nincs szabályozás.
Az építészek és az ellátók között konstruktív párbeszéd indult el a fejlesztések során figyelembe veendő szempontokról. A hallgatóság egyetértett abban, hogy a betegbiztonsági szempontok érvényesítése a beruházásokban csak a közvetlen betegellátásban dolgozó munkatársak tervezési fázisba való bevonásával és az építészek és ellátók közös gondolkodásával valósulhat meg.
A Fórum előadásai az alábbi linkeken érhetőek el:
Dr. Kiss Zsolt István – Környezeti építészeti kockázatok a kaputól az ágyik
