14. NEVES Betegbiztonsági fórum
2011. június 2-án került megrendezésre a XIV. NEVES Betegbiztonsági Fórum, a téma ezúttal a betegoktatás és –képzés, a beteg-együttműködés betegbiztonsági- és ellátásbeli jelentősége volt.
Dr. Belicza Éva bevezető előadásában beszélt a beteg-együttműködésnek, mint a terápia- és betegbiztonság részének jelentőségéről, hiszen a téma kevésbé ismert ma Magyarországon. Bemutatta a probléma lehetséges okait, kiemelve a kommunikációs gyengeségeket, a betegoktatás kialakulatlanságát és ezek feltételezhető következményeit. Megoldási javaslatként több külföldi példát hozott, melyek a betegek biztonságosabb ellátását, terápiakövetését segítik.
Dr. Molnár Márk Péter a terápiahűséggel-, együttműködéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatási eredményeket ismertette. A betegtájékoztatás gyógyszeres terápiában képviselt jelentősége mellett beszélt az együttműködés, adherencia ill. non-compliance különböző módjairól, okairól, az ezeket befolyásoló tényezőkről. A nemzetközi tapasztalatok szerint a magyar betegek ugyan valamivel rosszabban követik az előírt terápiát, mint más fejlett országok lakói, de a krónikus betegségek hosszútávú terápiáinak követése mindenütt alacsony. A kutatási eredmények szerint a terápiahűség növelésével csökkenthető mind a kórházba kerülés kockázata, mind az egészségügyi ellátásra fordított összköltség, annak ellenére, hogy az adherencia javulásával, a gyógyszerköltségek emelkednek. A terápiahűség javítására abetegtájékoztatást, a szakemberek egymás közti és beteggel történő kommunikációjátemelte ki, mint legfontosabb megoldási lehetőségeket.
Dr. Bittner Nóraa gyakorló orvos szemszögéből elemezte a beteg-együttműködés kérdését. Véleménye szerint a legfontosabb kérdés az orvos-beteg kommunikáció, amely alapja a főleg krónikus betegségek esetén elengedhetetlen bizalom kialakításának és az ezzel együtt járó magasabb terápiakövetés elérésének. Ismertette, hogy melyek azok a leggyakoribb kérdések, amelyekre egy beteg szeretne választ kapni, és melyek a legfontosabb kommunikációs tényezők. Végül bemutatott több az együttműködés mérésére alkalmas eszközt, amelyek alkalmazásával nemcsak mérhető, hanem növelhető is a beteg aktív, tudatos együttműködése.
A Fórum második előadás-blokkjában két, a Rákbetegek Országos Szövetségétől érkezett beteg,Sintárné Kálmán Éva és Parti Judit osztotta meg saját tapasztalatait, amelyeket betegségük kezelése során szereztek. Mindketten egyetértettek abban, hogy az elsődleges akadály a megfelelő információ megszerzésében, hogy nincs elegendő orvos és így nincs elég idő egy betegre. Sintárné Kálmán Éva véleménye szerint a betegeknek vezetésre van szükségük, hogy eligazodjanak az ellátásban. Fontos, hogy nem csak az aktív ellátás, hanem arehabilitáció során is kapjanak tájékoztatást, és választ a kérdéseikre, valamint általánosabb, pl. az életmódváltozással kapcsolatos tanácsadást is igénybe vehessenek.
Parti Judit tapasztalatai szerint a rövid kommunikációra jutó idő mellett problémát okoz a beteg bizalom hiánya, és az emiatt eltitkolt információmennyiség, valamint bizonyos rendszerhibák (pl. az orvos adminisztrációs feladatai). Kiemelte a várótermi beteg-beteg kommunikáció szerepét, ennek előnyeit és kockázatait. Véleménye szerint a terápiahűség növelésében kiemelten fontos a betegek saját elkötelezettsége és az egymás közötti kapcsolat. Utóbbit civil szervezetek elősegíthetik a kötetlen légkörben való betegoktatás megvalósítása mellett.
A Fórum harmadik, tapasztalatcserére alkalmas blokkjában megismerhettünk több olyan gyakorlatot, amely a betegoktatást tűzte ki célul, és melyek eredményesen működnek. Láthattunk példát protetikai cég betegoktatási programjára, több kórház betegtájékoztató módszereiről hallhattunk beszámolót, és láthattuk a civil szektor, többek között a betegszervezetek működésének eredményeit, hangsúlyozva mind a laikus, mind a szakmai segítség fontosságát. A résztvevők véleménye szerint a betegoktatás feladatába sikeres az orvosokon túl a szakdolgozók bevonása is, melyre jó példa a képzett diabetes nurse-ök betegoktató tevékenysége. Jelentős szerepet játszhat az önsegítő csoportok, a már betegségen túljutott betegek közreműködése. A Fórumon bejelentésre került, hogy megalakult a Betegoktatók és Egészségnevelők Országos Közhasznú Egyesülete (BEOKE), mely szintén sokat tehet a betegek képzésében. Az előadók után a legtöbb résztvevő egyet értett az általános problémák sorának meghatározásával és örömmel fogadták a már létező megoldási lehetőségeket.
A Fórum előadásai az alábbi linkeken érhetőek el:
Dr. Bittner Nóra – Betegek együttműködése a gyakorló orvos szemszögéből
Dr. Molnár Péter Márk – Beteg-együttműködés és a háttérben meghúzódó tények
